A galápagosi állatvilágot is fenyegeti a műanyaghulladék
A nagyvárosok műanyag hulladéka mikrorészecskére bomolva egészen az UNESCO világörökségi listáján lévő Galápagos-szigetetekig eljut, nagy veszélybe sodorva a csak ott élő iguán-, teknősbéka-, hal- és madárfajokat.
A napsugárzás és a tengerek sótartalma megrongálja a palackokat, dugókat, csomagolóanyagokat, halászhálókat. Az előbb kőkeményre szilárduló műanyag a szikláknak csapódva és víz ereje révén az állatok szervezetébe bekerülő mikrorészecskékre bomlik le. „A műanyag mikrorészecskék behatolnak azoknak a fajoknak a szervezetébe, amelyekből később mi is táplálkozunk” – mondta Jennifer Suárez, a Galápagosi Nemzeti Park (GNP) tengeri ökoszisztémáinak szakértője.
Mindenféle műanyaghulladék felgyülemlik a partoknál, beszivárog a Galápagos megkövült vulkáni lávájának hasadékaiba. Óvszerek, szandálok, öngyújtók, tollak, fogkefék, mentőövek és sörösdobozok szennyezik az állatok pihenőterületeit. Ezek közül az állatok közül sokakat amúgy is kihalás fenyeget. Az ecuadori partoktól ezer kilométernyire fekvő, mintegy 25 ezer lakosú szigetvilágban minden évben takarítókommandók kötnek ki a strandokon és a sziklás övezeteknél a károk csökkentése érdekében.
„A begyűjtött hulladék több mint 90 százaléka nem a Galápagos-szigetekről, hanem Dél- és Közép-Amerikából származik, a hulladékok nagy részén ázsiai márkajelzés van” – mondta el Jorge Carrión, a GNP igazgatója.
1996 óta az amatőr horgászok nem csak a szigetcsoport székhelyét, Santa Cruz szigetet, de a távolabbi szigeteteket is megtisztítják, az összegyűjtött hulladékról jegyzéket vezetnek. „Így tudjuk megállapítani a lakatlan partrészekre érkező hulladék eredetét. Így állapítottuk meg, hogy a legtöbb márka perui és kínai” – tette hozzá Jennifer Suárez. Bár egyelőre nincsen erre törvény, a terv az, hogy kártérítést követeljenek a környezeti károkért.
2019 első negyedévében nyolc tonna hulladékot gyűjtöttek össze, míg 2018-ban 24,23 tonnát és 2017-ben 6,48 tonnát. Az összegyűjtött hulladékot hatalmas műanyag zsákokba gyűjtik, és Puerto Ayoránál hajóra rakják, onnan égetőművekbe viszik. „Eltávolítjuk a helyszíneken összegyűlő hulladékot, így akadályozzuk meg, hogy mikrorészecskékre bomoljanak szét”– mondta Jennifer Suárez.
A GNP igazgatója szerint nem elegendő a hulladékok begyűjtése, a világ lelkiismeretére kell hatni, hogy hagyják abba a hulladékok tengerbe dobálását.
